Emberibb Parkolásért Mozgalom, EMPAMO, parkolás, Fizetőparkolás lenyúlás, kerékbilincs terror, dugódíjas sarc!

   Aktuális jogszabályok      Leveleink      Adatok       Képeink     Dugódíj      Szégyentábla      Kerékbilincs

Menü
 

Partnereink.

Motortesztek!

 

 

 

 

Autósok Szövetsége

 

 

               Az autós criticall mass 

__________________

  -----------------------

 

 Pécsi EMPAMO

----------------------

 

 


 

 

 

segítség

fórum

   filmünk

 
Aláírás

 

Aláírásgyűjtés 12 pontban, egy Emberségesebb fizetőparkolásért!

 

Írjátok alá

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Tagság felvétel

A jogi segítség, a honlapi regisztráció tagságihoz kötött!
A tagfelvételi kérelem az EMPAMO mail címére, ( empam@gportal.hu ) vagy a honlapunkon regisztrálásra küldhetitek be. Az éves tagdíj 3000 forint.

Folytatás bővebben......

 

 kapcsolat 

 

 
Hírek
Hírek : A kúria eltörölte a jegybemutatás korlátozását.

A kúria eltörölte a jegybemutatás korlátozását.

  2015.11.15. 02:39

 

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdésének „számított 5 naptári napon belül” szövegrésze, valamint utolsó mondata a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (4) bekezdésébe, valamint 48. § (5) bekezdés e) pontjába ütközően törvénysértő volt;

- a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdése a Pesti Központi Kerületi Bíróság 31.G.305.729/2013. számú perében, valamint valamennyi, a törvénysértés megállapításának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő perben az alábbi szöveggel alkalmazható:

48. § (3) Amennyiben a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy a parkolójegy (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés) érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, az ellenőrzés napjától a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában a parkolójegy bemutatható (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható). Amennyiben a bemutatott parkolójegy (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás) jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, a parkolásüzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.”

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 Indokolás

 Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Az MKB Zrt. és az ER-PARK Kft. között parkolási szerződés jött létre. A parkolásüzemeltető ER-PARK Kft. fizetési meghagyás kibocsátásával indult, de perré alakult eljárásban állította, hogy az MKB Zrt. a tulajdonában és üzemben tartásában álló gépjárművel jogosulatlanul parkolt, azaz határidőben nem igazolta azt, hogy a hatályos szabályozás szerinti díjfizetési kötelezettségének eleget tett volna.

  2. A perben eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság 31.G. tanácsa a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúria előtt a perben alkalmazandó önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárást kezdeményezett.

    Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  3. Az indítvány értelmében a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgyr.) 48. § (3) bekezdése a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Ptk.) 198. §-ába, 201. §-ába, a 277. §-ába ás a 246. § (1) bekezdésébe ütközött.

  4. Az indítványozó indokolása értelmében a Kgyr. támadott rendelkezése - a teljesítés igazolásának ötnapos határidőhöz kötése, a teljesítésigazolás lehetőségének további korlátozása, a teljesítésigazoláshoz kapcsolódó határidők eltelte esetén a parkolási díj és kötbér követelés feléledése, valamint a mellékkötelezettség nem teljesítése esetére a főkövetelés ismételt teljesítésének követelhetősége - ellentétes a polgári jogi szerződés Ptk.-beli szabályaival.

  5. A Kúria a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján 30 napos határidő tűzésével az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak állásfoglalás benyújtása céljából.

  6. Az érintett önkormányzat állásfoglalásában megalapozatlannak ítélte a indítványt és kérte annak elutasítását. Kifejtette, hogy a Kgyr. megalkotására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) hatalmazta fel. Következésképpen a Kgyr. az Ötv. és a Kkt. rendelkezései által megállapított keretek között szabályozza a nyugvó közlekedéssel összefüggő valamennyi kérdést. Álláspontja értelmében a jogkövetkezmények alóli mentesülés szabályai nem tehetik működésképtelenné a parkolási rendszert, nem legalizálhatják a díjfizetés megkerülését. A parkolási események tömeges számára tekintettel a mentesítés kereteinek szabályozása is erős korlátokat indokol. Ennek az igénynek felel meg az öt munkanapos jogvesztő igazolási szabály, illetve a díjfizetési hajlandóságot elősegítő havi igazolási lehetőség korlátozása.

    A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

  7. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja a rendeletalkotási jogkört a települési önkormányzatok alkotmányos jogköreként fogalmazza meg. A jogalkotói jogkör az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése értelmében eredeti, illetve származékos eredetű lehet: „[f]eladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”. Az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése szerint „[a]z önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”

  8. A Kúria megállapította, hogy a Kgyr. támadott rendelkezése elfogadásától a 9/2014. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet 3. §-ával történő módosításáig, 2014. III. 16-ig volt hatályban, azaz a kúriai eljárás idején a Kgyr. 48. § (3) bekezdése már nem volt hatályban. A Bszi. 56. § (5) bekezdése értelmében azonban bírói kezdeményezés esetében az önkormányzati norma hatályvesztése a törvényességi felülvizsgálatnak nem akadálya.

  9. A Kgyr. támadott rendelkezésének elfogadása idején hatályos Ötv. 8. § (1) bekezdése, 9. § (5) bekezdése, a közterületen közúti várakozást (parkolást) közszolgáltatásnak minősítette. A fővárosra vonatkozólag az Ötv. 63/A. § q) pontja értelmében „[a] fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre (...) külön törvény felhatalmazása alapján rendeletében szabályozza a főváros várakozási (parkolási) és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett várakozási (parkolási) övezeteket, és az alkalmazható várakozási díjak megállapítását.”

  10. Az Ötv.-ben rögzített kötelezettség egyebekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti is terheli a települési önkormányzatokat: „[a] helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.”

  11. Mindebből következőleg megállapítható, hogy a parkolás közszolgáltatás, amelynek biztosítása az érintett önkormányzat törvényben rögzített kötelezettsége.

  12. A parkolással kapcsolatos szabályozás alkotmányosan elfogadható alapjainak kialakításában az Alkotmánybíróság gyakorlata döntő szerepet kapott.

  13. Az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította a Kkt. korábbi 15. § (3) bekezdésének, az Ötv. korábbi 63/A. § h) pontjának, valamint a 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet alkotmányellenességét.

  14. A testület döntése értelmében a parkolással közigazgatási jogviszony jön létre a véges javakkal gazdálkodó közútkezelő, azaz a tulajdonos önkormányzat képviselő testülete és a közlekedő között. Ugyanakkor a közút kezelő tulajdonosi helyzete nem teszi eleve alkotmányellenessé a nyugvó közlekedés [1068/B/2005. AB határozat, ABH 2008, 3174, 3176.] szerződéses viszonykénti kezelését sem. Ez utóbbi okfejtés tűnik ki a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak [az azóta hatályon kívül helyezett 2/2005. KPJE és a jelenleg is alkalmazandó 2/2006. PJE] indokolásából is.

  15. A közutak közlekedési célú használatának szabályait a Kkt. rendezte, amelynek 15. § (3) bekezdése felhatalmazta a közút kezelőjét a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen díj és pótdíj szedésére. Az önkormányzat képviselő testülete, mint a közút kezelője tehát a nyugvó közlekedés feltételeit a Kkt. felhatalmazása alapján elfogadott rendeletben állapíthatta meg.

  16. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban - a KPJE-ben és a PJE-ben foglaltakkal egyezően - megállapította, hogy amennyiben a törvényalkotó a parkolást közszolgáltatásnak tekinti, amelyet a közút kezelője szerződéses keretek között nyújt a közlekedőknek, abban az esetben az önkormányzati rendelet lényegében e szerződés feltételeit határozza meg. A személyek vagyoni viszonyait ugyanakkora a Ptk. szabályozza. Ezért az önkormányzati rendelet azon túl, hogy nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, a szerződéses viszonyok tekintetében a Ptk. 685. § a) pontja értelmében csak abban az esetben tekinthető jogszabálynak, amennyiben törvényi felhatalmazás alapján és annak keretei között alkotja azt meg az önkormányzat képviselő testülete. Így a Ptk. 226. § (1) bekezdésének megfelelően, a szerződés egyes tartalmi elemeit csak olyan önkormányzati rendelet (jogszabály) határozhatja meg, amely törvényi felhatalmazás alapján és a törvényi felhatalmazás adta keretek között szabályoz.

  17. Az Abh. a jövőre nézve és a jogalkotásra határidő tűzésével megsemmisítette a Kkt. és az Ötv. parkolási díj és pótdíj szedésének elrendelésére felhatalmazó törvényi rendelkezéseket.

  18. A megsemmisítés okát a törvényi rendelkezések hiányosságaiban jelölte meg. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ugyanis a magánjogi keretek között nyújtott közszolgáltatások esetében a törvényi szabályozás a szükséges felhatalmazó jellegen túl garanciális jelentőségű is. Az önkormányzat a magánjogi keretek között nyújtott közszolgáltatás biztosítása tekintetében kettős feladatot lát el: helyi közhatalomként rendeletében szabályozza a közszolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételeit, ugyanakkor gazdasági érdeke fűződik e feltételrendszer kialakításához. A magánjogi viszonyok között jellemző szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyának biztosíthatósága, illetve a szolgáltatást szükségképpen igénybe vevő, kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók érdekeit a semleges törvényalkotó által megszabott törvényi keretek biztosíthatják csupán. Ezért az Abh. értelmében törvénynek kell szabályoznia nem csak a szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés ellenszolgáltatásra vonatkozó elemét, de e szerződéses viszony lényeges elemén túl a közfeladat gazdája (a Kkt. alapján a közútkezelő önkormányzat képviselő testülete) és a szolgáltatást nyújtó, adott esetben gazdasági társaság közötti szerződéses viszony lényeges elemeit is. Ebben a törvényi keretben alkothat végrehajtási jellegű rendeletet az önkormányzat [az Abh. összefoglalását tartalmazza a későbbiekben elfogadott több alkotmánybírósági döntés is, elsőként a 137/2010. (VII. 8.) AB határozat. ABH 2010.]

  19. Az Abh.-ban foglaltak törvényi konzekvenciáit vonta le az Országgyűlés a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLVI. törvényben, és a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLVII. törvényben.

  20. A Kkt. 2010-ben módosított és a Kgyr. törvényi alapját képező szabályinak „előtörténetéből” a Kúria megállapította, hogy a parkolással kapcsolatos közszolgáltatási szerződéses viszony törvényi alapja az Ötv. - hatályos szabályként a Mötv. - és a Kkt. E két törvény és az általuk meghatározott keretek között megalkotott önkormányzati rendelet adja a parkolásüzemeltető és a közszolgáltatást igénybe vevő közötti szerződés tartalmi elemeit. A Ptk. mint a személyek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó törvény a közszolgáltatási szerződéses jogviszonyok tartalmának megítélése szempontjából csupán szubszidiárius jellegű. Következésképpen a Kgyr. támadott rendelkezésének törvényességét vizsgálva referenciaként nem a Ptk., hanem a Kkt. szabályai szolgálnak.

  21. Az önkormányzatokat – az érintett önkormányzattal együttesen – a Kkt. 48. § (5) bekezdése hatalmazza fel a rendeletalkotásra. A rendeletalkotás kereteit részben a felhatalmazás kifejezett rendelkezései, részben pedig a Kkt. 15/A. és 15/E. §-ai együttesen jelölik ki.

  22. A Kkt. 48. § (5) bekezdése értelmében „[f]elhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete - fővárosban a fővárosi közgyűlés - hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében

    a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,
    b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot,
    c) a fizetendő várakozási díj mértékét,
    d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát,
    e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a kerületi képviselő-testület jogosult.”

  23. A Kkt. 15/C. §-a rendezi a jogosulatlan parkolás tényállását [15/C. § (1) bekezdés], valamint a várakozási díjjal és a pótdíjjal kapcsolatos alaprendelkezéseket [15/C. § (2) – (4) bekezdések]. A 15/D. § a várakozási díj és a pótdíj meg nem fizetése esetére rögzíti a az igényérvényesítés szabályait. Ezek között a várakozási díj és pótdíj megfizetése alóli mentesülés azon esetét, amikor a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a az üzembentartó birtokából, és ezt az üzembentartó megfelelően tudja igazolni. A Kkt. további, 15/E. §-ai a várakozási díjakból befolyt bevételek felhasználását és adatkezelési szabályokat tartalmaz.

  24. Összességében megállapítható, hogy a Kkt. által kialakított törvényi keret a várakozási díj és pótdíj megfizetése alóli mentesítést két esetkörben teszi lehetővé: részben a 15/D. §-ában, amely a parkírozó gépjármű üzemben tartójának várakozási díjért és pótdíjért fennálló - mögöttes – felelősségét oldja fel igazolt helyzetben. Részben a 48. § (5) bekezdés e) pontjában, amely a mentesített és a kedvezményezett személyi kör meghatározására ad az önkormányzatnak felhatalmazást.

  25. A Kgyr. - a perbeli tényálláshoz igazodó időben hatályos - támadott 48. § (3) bekezdése a díjfizetés nélkül várakozó gépjármű üzemben tartójával szembeni szankciók alkalmazására vonatkozó szabályok alkalmazásának kiegészítő szabályait rendezi.

    Eszerint „[a]mennyiben a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el, vagy a parkolójegy (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés) érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő, az ellenőrzés napjától számított 5 naptári napon belül a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában a parkolójegy bemutatható (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolható). Amennyiben a bemutatott parkolójegy (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetési igazolás) jelen bekezdésben foglaltaknak megfelel, a parkolásüzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból. A parkolójegy bemutatás lehetőségével (vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolásával) naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás.”

  26. A Kgyr. támadott rendelkezése a pótdíj – és a várakozási díj ismételt - megfizetése alóli mentesülést több feltétel együttes fennállásához köti: az üzembentartó érvényes parkolójegyének az ellenőrzéstől számított öt naptári napon belüli bemutatásával havonként egy alkalommal és akkor mentesül, ha „nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj tartozás”. A szabályozás jelentősége tehát az, hogy akárhányszor veszi igénybe a gépjármű üzemben tartója az érintett önkormányzat által biztosított közszolgáltatást, - jön létre parkolási közszolgáltatási szerződés a parkolásüzemeltető és a fogyasztó között - a Kgyr. havonként csupán egy alkalommal és az ellenőrzéstől számított 5 napon belül teszi lehetővé annak igazolását, hogy a közszolgáltatás ellenértékét megfizette.

  27. A közterület, így a közút is főszabályként ellenszolgáltatás nélkül vehető igénybe. A díjfizetés oka az urbanizáltság, az a körülmény, hogy a városias környezetben elkerülhetetlen a járművel való közlekedés és azon belül a nyugvó közlekedés, a parkolás. Ilyen körülmények között a parkolás díjfizetéséhez kötése az egyik lehetséges „késztető eszköz” a közutak mint véges javak megfontolt, gazdaságos használatának. A díj és pótdíjfizetési kötelezettség tehát a közlekedő felelős magatartásra szorításának egyik lehetséges eszköze.

  28. Mindazonáltal a tárgykör szabályozása nem közigazgatási, hanem szerződéses irányt vett. A szabályozási koncepció ezért nem nélkülözheti a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének garantálását, elsődlegesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztó védelmét.

  29. A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy a Kgyr. szabályozásának módja – törvényi felhatalmazás nélkül - normatív alapon teremti meg a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét, és ezzel megbontja a szolgáltatás – ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét. Törvényi háttér nélkül arra jogosítja a parkolásüzemeltetőt – és mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot -, hogy egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez.

  30. A Kúria a Bszi. 55. § (1) bekezdése értelmében nincs kötve az indítványban foglaltakhoz. A jelen esetben ez azt eredményezte, hogy a Kúria a Kgyr. indítványban megjelölt rendelkezésének törvényellenességét nem az indítványban megjelölt Ptk., hanem a Kkt. alapján mondta ki.

  31. A Kúria a kifejtettek alapján – és figyelemmel a Bszi. 55. § (2) a) pontjára is –megállapította, hogy a Kgyr. perben alkalmazandó 48. § (3) bekezdésének ötnapos határidőt megállapító, valamint a parkolási díj megfizetésének igazolhatóságát havi egy alkalomra korlátozó rendelkezése a Kkt. 15/D. § (4) bekezdésébe, valamint a 48. § (5) bekezdésébe ütközően törvénysértő volt, mert túllépett a felhatalmazó Kkt. törvényi környezetén, megsértve ezzel a közszolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságának követelményét.

  32. A Bszi. 56. § (5) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet „(...) más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben”. A Kúria a vizsgált rendelkezés annak hatályon kívül helyezésére tekintettel nem semmisítette, hanem törvénybe ütközéséről rendelkezett. E mellett a rendelkező részben foglaltak szerint, „mozaikosan” zárta ki a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének perbeli alkalmazását.

  33. A törvényellenesség megállapításakor folyamatban lévő perekben a Kúria jelen határozata csak a jelenlegivel azonos időállapotú szabályozás alkalmazása esetén érvényesül.

    A döntés elvi tartalma

  34. A parkolással kapcsolatos közszolgáltatási szerződéses viszony törvényi alapja a helyi önkormányzatokról szóló törvény közszolgáltatási kötelezettséget megállapító rendelkezései, és a közúti közlekedésre vonatkozó törvényi szabályok. E törvények és az általuk meghatározott keretek között megalkotott önkormányzati rendelet adja a parkolásüzemeltető és a közszolgáltatást igénybe vevő közötti szerződés tartalmi elemeit.

  35. A Ptk. mint a személyek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó törvény a közszolgáltatási szerződéses jogviszonyok tartalmának megítélése szempontjából csupán szubszidiárius jellegű. Következésképpen a perbeli esetben a Kgyr. támadott rendelkezésének törvényességét vizsgálva referenciaként nem a Ptk., hanem a Kkt. szabályai szolgálnak.

  36. A Kúria a perbeli alkalmazás tilalmát mozaikos technikával rendelte el.

    Az alkalmazott jogszabályok és az irányadó joggyakorlat

  37. 1988. évi I. törvény 15/A. - 15/E. §-ai, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdése.

    Záró rész

  38. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvényellenes és az alkalmazási tilalom megállapítására tekintettel elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. (2) bekezdésének és 57. §-án alapul.

  39. A jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2014. június 17 .

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró

 

 
Sazavazás
Szeretnéd ha elkoboznák az autód, és megkorbácsolnának ha nem fizetsz?

Inkább az kapja, aki kitalálta!
Hát persze, még kényszemunkára is mennék!
Én soha nem fizetek, akkor mennyi autót kéne vennem?
Az ingyen parkoló képviselőinkre átruháznám ezt a kis büntit!
Én még le is lőném az ilyen gazembereket!
Jaj cicáim, butus kérdés. Latex ruciban minden jöhet!
Inkább a dugódíjat szajkózó liberálisaokat büntetném így!
Fizetni?? Miért?
Nincsis autóm, én anélkül parkolok. Akkor is fizessek?
Jáj, párkolynyi, fiszetni, áz meg micoda?
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
adatok

     Az erősödő autósgyűlölet ellen még keményebben fogunk fellépni!

Adataink:
Az Emberibb Parkolásért Mozgalom adatai:
 
Adószám: 18195091-1-42
Bankszámla szám: AXA bank:17000019 11533676
Bírósági nyilvántartási szám: 11.117    www.empamo.hu
Nyilvántartási határozat száma: Pk.60771 / 2004 /4,-2004.09.15.
 
 

Szimpátia Kártyánk

 

 
Csevegő
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Idő
 
Tartalom

Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com    *****    Nyerj akár 1 millió forint értékû bitcoint. A játék ingyenes.    *****    Tudtátok, hogy a Csiga-biga gyerekdalban eredetileg szó sincs tûzrõl?    *****    LEGYÉL FARMASI TANÁCSADÓ VAGY VEZETÕ! OTTHONI MUNKA, MAGAS KERESETI LEHETÕSÉGGEL! HA MOST CSATLAKOZOL, MÉG NYERHETSZ IS!    *****    Mi mennyi 2018 - Árak, változások 2018 - minimálbér, családi pótlék, adókedvezmények 2018    *****    Légy te is a Farmasi csapaom tagja!!!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    A Dynasty és a TVD 8.évadából megismert színésznõ, Nathalie Kelley elsõ hazai rajongói lapja. KATT! KATT! KATT!    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BEAUTY-FASHION BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Karácsonyra AJÁNDÉKOZZ szeretteidnek, barátaidnak SZEMÉLYRE SZÓLÓ HOROSZKÓP ELEMZÉST 3 ÉVES ELÕREJELZÉSSEL!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Felszálló holdcsomópont,Chiron, Lilith 2000 Ft. + ingyenes konzultáció. Most!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok