Aktuális jogszabályok      Leveleink      Adatok       Képeink     Dugódíj      Szégyentábla      Kerékbilincs

A metódus a következő: a vezetők utasítják az ellenőröket, hogy várják meg, amíg a leparkoló gépkocsik vezetői elindulnak parkolóórát keresni vagy aprót váltani, és időt nem hagyva nekik bírságolják meg azokat.

Amikor aztán a jeggyel visszatérő meglepődött ügyfél később panasszal él, és bemutatja az érvényes parkolójegyét, nekünk, ügyfélszolgálatosoknak azt kell válaszolnunk, hogy azt nem tudjuk elfogadni, mivel az ellenőrzés pillanatában nem volt a szélvédő mögött érvényes bizonylat.

Ha a panasszal élő ügyfélnek van korábbi rendezetlen vagy vitatott parkolási büntetése, akkor azt kell válaszolnunk neki, hogy beküldött parkolójegyét az akkor hatályos 24/2009 (V.11.) Főv.Közgy. rendelet értelmében nem áll módunkban elfogadni, mivel 30 napon túli rendezetlen parkolási hátraléka áll fenn.
Sem az 5 perc türelmi időről, sem pedig arról nem vehetünk tudomást válaszunkban, hogy a két eset semmilyen módon nem hozható összefüggésbe jogilag.

Az esetek többségében az ügyfelek megijednek a hivatalos fizetési felszólítástól és a per kilátásba helyezésétől, ezért befizetik a "büntetést". Azok a csökönyösebb ügyfelek, akik ez után sem hajlandók a jogtalan büntetést kifizetni, kapnak egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által küldött fizetési felszólítást, amiben az a trükk, hogy az apróbetűs rész - amit nem sokan olvasnak el - tartalmazza, hogy amennyiben a címzett 15 napon belül nem mond ellent írásban, úgy a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik, attól függetlenül, hogy a követelés jogos-e vagy sem, és annak ellenére is, hogy a közjegyző a levélben maga is elismeri, hogy a követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben a törvény alapján nem vizsgálta. Természetesen a legtöbben nem élnek az ellentmondással, mivel nem is olvassák el a több oldalas levélnek ezt a részét.

Így lehetetlenítjük el jogilag tehát azokat is, akik egyébként ki kívánták fizetni és ki is fizették az általuk igénybe vett parkolás árát.

A magam felelősségét és bűnrészességét tagadni nem kívánom, viszont ezzel a levéllel és annak következményeivel megpróbálom kissé jóvátenni azt, mivel nem szeretnék tovább kollaborálni ezzel a velejéig korrupt rendszerrel.

Végvári Attila
a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. ügyfélszolgálati vezetője

A 2010. november 18-án megjelent cikk:
T. SándorA főnökök napi hatezer forintot szedtek be minden egyes zsebre bírságoló parkolóőrtől – ez áll a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztályának egyik gyanúsítási jegyzőkönyvében.

A Blikk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint T. Sándor ellenőrzési csoportvezető és M. József, az ellenőrök főnöke hat parkolóőrrel közölte, hogy csak úgy folytathatják a zsebre bírságolást, ha abból visszaosztanak nekik. Megdöbbentő, de a rendőrségi iratokban szereplő személyek egyike még mindig a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP) alkalmazottja.

A pénzért cserébe a főnökök olyan helyszínekre osztották a parkolóőröket, ahol sok üzlettulajdonostól és autóstól tudták beszedni a napi ezerötszáz forintos kenőpénzt. Az már bizonyítható, hogy a társaság 2007 óta folytatta üzelmeit. Ez pedig a legszerényebb becslések szerint is több tízmillió forint bevételt hozott a szemet hunyó vezetőknek.

Az is kiderül a jegyzőkönyvekből, hogy a rendőrség által lefoglalt mobiltelefonok több olyan listát tartalmaztak, amelyekben autósok százainak neve és telefonszáma vagy rendszáma szerepelt.

Szerettük volna megkérdezni a BÖP Kft.-t, tudtak-e arról, hogy a Blikk által két évvel ezelőtt közölt információkat a rendőrségi nyomozás is alátámasztotta, vagyis a főnökök is kaptak az illegális pénzből.

Arra a kérdésre is választ szerettünk volna kapni, hogy dolgozhat a mai napig a BÖP-nél a gyanúsítottak egyike. Választ későbbre ígértek, de elöljáróban annyit elmondtak, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, amíg a bűnösség be nem bizonyosodik - írja a lap.

Megkérdezték a BRFK-t is, hogy nem áll-e fenn a veszélye annak, hogy tovább folytatják a bűncselekményeket a gyanúsítottak, akik továbbra is minden szankció nélkül dolgozhatnak az érintett cégnél.

– Nem a rendőrség hatásköre, hogy eldöntse, ki az, aki folytathatja a munkáját a rendőrségi eljárás alatt, s ki az, aki nem – nyilatkozta Sagyibó Melinda, a BRFK sajtóügyeletese. Az ügy minősítése a közelmúltban megváltozott bűnszervezetben elkövetett vesztegetésre, amely azt jelenti, hogy az érintett parkolóőrök és a főnökök akár 15 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak, ha bebizonyosodik bűnösségük.

(Blikk nyomán)